Kovács László–Zsigmond Vilmos Életműdíj

Horváth Adrienne

Rendkívüli büszkeséggel tölt el minket, hogy Horváth Adrienne operatőr a Kovács László–Zsigmond Vilmos Életműdíjban részesül.
 
A hazai filmművészet úttörő alakja 1985 és 1989 között  első nőként végezte el a Színház- és Filmművészeti Főiskola film- és televízióoperatőr szakát. Szakmai fejlődésére olyan mesterek voltak nagy hatással, mint Illés György, Ragályi Elemér, Makk Károly, Szabó István és Sára Sándor. 1992-ben csatlakozott az induló Duna Televízióhoz, ahol egy akkoriban férfiak által dominált szakmában járta végig a ranglétrát: kameramanként kezdett, majd vezető operatőrré vált, és ő lett az első magyar női játékfilmes operatőr. Szinte minden műfajban kipróbálta magát, különösen dokumentumfilmek, koncert- és színházi felvételek terén.

Dávid Zoltán

Január 16-án több kiemelkedő alkotó részesül a Kovács László–Zsigmond Vilmos Életműdíjban, köztük Dávid Zoltán operatőr.

Pályája az 1980-as évek magyar filmművészetének meghatározó alkotásaival indult: olyan filmek képi világát formálta, mint az Ex-kódex, az Idő van, a Hótreál vagy a Tiszta Amerika. Olyan jelentős rendezők alkotótársa volt, mint Gothár Péter (Idő van, Tiszta Amerika), de dolgozott Müller Péter első filmjében, valamint Szirtes András és Szabó Ildikó alkotásaiban is. Meghatározó, markáns egyéniségként robbant be a magyar filmiparba, olyan erőteljesen, hogy közvetlenül a Tiszta Amerika után már amerikai filmes megbízásokat kapott, és ott folytatta szakmai pályáját. Az Egyesült Államokban játékfilmek operatőreként dolgozott, majd saját céget alapított, amely reklám- és dokumentumfilmek készítésére specializálódott.

Mertz Loránd

2026 januárjában több kiemelkedő alkotó részesül a Kovács László–Zsigmond Vilmos Életműdíjban, köztük Mertz Loránd operatőr.

Mertz Loránd pályája a magyar filmgyártás műhelyeiben indult: a Filmgyárban szerzett gyakorlati tapasztalatok után a Színház- és Filmművészeti Főiskola rendező–operatőr szakán tanult, ahol Fábri Zoltán és Illés György osztályában végzett.

Munkásságát a dokumentumfilm és a játékfilm iránti egyaránt elkötelezett, sokoldalú alkotói szemlélet jellemzi. Meghatározó alkotótársa volt Ember Judit rendezőnek: együttműködésük a Pócspetri című filmmel indult, és számos, filmtörténeti jelentőségű dokumentumfilmet eredményezett. Emellett animációs, portré- és játékfilmek operatőreként is maradandót alkotott.

Sok évtizedes pályája során a magyar filmművészet szinte minden műfajában dolgozott, munkáit következetes szakmai igényesség és erős társadalmi érzékenység jellemzi. Életművét számos szakmai elismerés, köztük a Balázs Béla-díj fémjelzi.

Papp János

Papp János munkásságát következetes szakmai igényesség és a kulturális örökség megőrzése iránti elkötelezettség jellemzi.

2026 januárjában több kiemelkedő alkotó részesül a Kovács László–Zsigmond Vilmos Életműdíjban, köztük Papp János operatőr–rendező. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerzett diplomát néprajz szakon, majd pályáját a Magyar Televíziónál kezdte, ahol előbb Tolna megyei, később budapesti tudósítóként dolgozott.

1977-től a Néprajzi Múzeumban folytatta munkáját, ahol megalapította és vezette a Néprajzi Filmstúdiót. Irányításával egyedülálló filmes archívum jött létre: közel 300 darab 16 mm-es filmanyag feldolgozását, archiválását és leltározását végezte el. Több mint 120 néprajzi és népi építészeti témájú filmet készített, a magyar néprajztudomány meghatározó kutatóival együttműködésben.

Operatőrként vagy gyártásvezetőként számos nemzetközi – osztrák és német koprodukcióban megvalósult – produkcióban is részt vett, többek között dél-amerikai és szibériai filmes expedíciókban. Munkásságát következetes szakmai igényesség és a kulturális örökség megőrzése iránti elkötelezettség jellemzi.